Adózás

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetésekkel, kedvezményekkel és a kifizetésekkel kapcsolatban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) tartalmaznak előírásokat.

1. A tag adókedvezménye

A tag adókedvezményének hivatalos elnevezése: a pénztári befizetések kedvezménye. Erről kizárólag a tag rendelkezhet, a kedvezményezett tehát nem.

Az Öpt. 2. § (3) bekezdés g) pontja nevesíti a pénztári befizetések kedvezményét: "g) pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A §-a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg."

A tagi befizetések adóvisszatérítési kedvezménye 20%, 2014-től kezdődően évi 150 ezer forint. A kedvezmény maximális kihasználásához egyéni befizetés esetén évi 750 ezer forint tagdíjbefizetés szükséges.

A befizetés kedvezménye 2014-től pénztári típustól és életkortól függetlenül egységes, azaz bármely típusú pénztárba történő befizetéssel elérhető, továbbá a nyugdíjkorhatár várható betöltésétől is független. (2013-ig a nyugdíj illetve az egészség- és önsegélyező pénztárakra külön-külön 100-100 ezer felső korlát volt érvényben az adóvisszatérítés összegében, illetve együttesen 120 ezer forint. Ezen plafon 130-130 ezer illetve együttesen 150 ezer forint volt azok számára, akik 2020. január 1-je előtt töltötték be a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.)

A pénztári befizetések kedvezményéról szóló rendelkezés szabályai az önkéntes pénztárak magánszemély tagjainál:

  • Adókedvezmény a tagot rendelkezés formájában illeti meg, a személyi jövedelemadója terhére
  • A rendelkezést a tag az éves SZJA bevallásában nyilatkozattal adhatja meg
  • A nyilatkozattal a tag a saját befizetett SZJA-járól rendelkezhet
  • A rendelkezés a különböző SZJA-kedvezmények érvényesítését követően fennmaradó SZJA terhére történhet
  • A rendelkező nyilatkozatban a pénztári kedvezmény összegét a tag kéri átutalni egy meghatározott önkéntes pénztári számlára
  • Rendelkezni (visszaigényelni) csak abba az önkéntes egészség-, nyugdíj-, vagy önsegélyező pénztár egyikébe lehet, amelybe - a pénztár igazolása szerint - történt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás (egészség-, önsegélyező, egészség- és önsegélyező pénztárak esetében továbbá: lekötés , illetve rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele)
  • A tag több pénztári tagsága és több rendelkezésre jogosult egyéni számla esetén is csak egy pénztárat jelölhet meg
  • Az átutalás feltétele, hogy a tagnak ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.
  • Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a tagnak adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti újbóli kérelem alapján
  • A kedvezmény a Pénztár által (legkésőbb az adóévet követő február 15-ig) kiállított igazolás alapján vehető igénybe, a tagnak az adóbevallásában kitöltött pénztári nyilatkozatával (rendelkezésével).
  • Nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja.

 

Milyen befizetésekre, eseményekre jár a visszatérítés?

  • Az adóévben a magánszemély tag saját maga által befizetett összeg továbbá a magánszemély tag számláján jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles összeg után (pl. támogatás, adomány) – [Szja tv. 44/A (1) bek. a) pont és 28. § (1) bek. f) pont].
  • A fenti összegeknek – postai csekken történő befizetés esetén is – tárgyév december 31-éig a pénztár számlájára meg kell érkeznie. A pénztár csak ezen összegek után adhat ki igazolást.
  • A pénztár a kedvezményre jogosító befizetésekről a tárgyévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóság (NAV) részére (K59-es adatszolgáltatás).

Amennyiben a Pannónia Nyugdíjpénztárba kéri az adókedvezményét, azt a pénztár adószáma és bankszámlaszáma feltüntetésével teheti meg.

A Pénztár az adóhatóság által átutalt összeget teljes egészében a tag számláján írja jóvá, azt semmilyen levonás nem terheli.

A rendelkezési jogosultságot a következők szerint lehet megállapítani:

  • Az adókedvezmény igénybevétele nincs jövedelemkorláthoz kötve, korlátot jelent azonban a személyi jövedelamadó összege (A befizetési kedvezmények összege nem haladhatja meg az adóbevallás szerinti összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.)
  • Az adókedvezmény igénybe vehető több típusú pénztári tagság (nyugdíj-, egészség-, önsegélyező-, egészség- és önsegélyező), ill. több olyan pénztári tagság alapján, amelybe - a pénztár igazolása szerint - történt rendelkezési jogosultságot megalapozó esemény (befizetés, jóváírás, lekötés, rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele).
  • Befizetésből az egyéni befizetés összegei továbbá az adomány egyéni számlán jóváírt része vehető figyelembe
  • A kedvezmény számításánál nem lehet beszámítani befizetésként a munkáltatói hozzájárulás összegét, továbbá az egyéni rendelkezés alapján az adóhatóság által visszautalt adókedvezmény összegét sem
  • A rendelkezési jogosultságot megalapozó események forint összegeinek 20%-áról lehet rendelkezni
  • Valamennyi pénztárban valamennyi jogcímen keletkezett adójóváírás visszatérítendő összege azonban adóévenként nem lehet több 150 ezer Ft-nál.

Összeszámítás más nyugdíjcélú megtakarítások kedvezményével

Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Ha a magánszemély mindhárom megtakarítási formában kedvezményt kíván érvényesíteni, de az összes kedvezmény meghaladja az együttes plafon összeget, vagy az adója erre nem nyújt fedezetet, a kedvezményeket arányosan utalja ki az adóhatóság.

 

Egyéb rendelkezési és teljesítési szabályok

  • Csak olyan pénztár megjelölése lehetséges érdemben, amely pénztárnál a teljesítés időpontjában (azaz az adókedvezmény összegének adóhatóság részéről történő átutalásakor) is tagja, kivéve azt az esetet, ha a pénztári tagsága más pénztárba történő átlépéssel szűnt meg.
  • Amennyiben a teljesítés időpontjában már nem tagja a pénztárnak, akkor a Pénztár jogszabályi kötelessége az adójóváírás összegének visszautalása a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) külön erre a célra nyitott bankszámlájára. Ebben az esetben a magánszemély csak akkor tarthat igényt az adójóváírásra, ha igazolja, hogy tagsági viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg (SZJA törvény 44/A § (2) d) pont).

Mi történik, ha a visszatérítés átutalása előtt megszűnik a tagsági jogviszony?

Ha az adózó a NAV-tól érkező összeg átutalásakor már nem tagja a pénztárnak, akkor a pénztár:

  • (10 év után) kilépő tag esetén az adóhatóság részére,
  • szolgáltatásban részesülő tag esetén a tag részére,
  • átlépő tag esetén a befogadó pénztárnak a tag javára,elhunyt esetén a kedvezményezett/örökös részére

átutalja.

A kilépő tag adóhatóságnak visszautalt összegére a magánszemély adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

Amennyiben az elhunyt tagnak sem kedvezményezettje sem örököse nem volt, a visszatérítés összege a pénztár tagjaira száll, a tagok egyéni számlái javára kell felosztani.

 

2. Adomány adózása

A munkáltatótól, támogatótól származó adomány, eseti támogatás egyéni számlán jóváírt része a magánszemély (pénztártag) egyéb jövedelmeként adó- és eho köteles jóváírás, ugyanakkor a 20%-os adókedvezmény is igénybe vehető. A közterhek a pénztártagot terhelik.

Az adományból származó jövedelem után a magánszemély kötelezett 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére [Eho tv. 11 § (11) bek. a) pont], ezért a magánszemély kötelezett annak megfizetésére [Eho tv. 3.§ (1) bek.]. Ebben az esetben az adóalap a jövedelem 84%-a [Szja tv. tv. 29. §, 47. § (5) bek. b) pont].

A pénztár az egyéni számlán jóváírt adomány összegéről a tárgyévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóság (NAV) részére (K59-es adatszolgáltatás).

 

3. Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés szabályai – adóköteles és adómentes kifizetések

Az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések a törvényi minősítéstől függően adómentesek vagy adókötelesek.

Az Szja törvény szerinti adóköteles, kötelező várakozási idő letelte utáni jogcímen történő (nem nyugdíjszolgáltatás) önkéntes nyugdíjpénztári kifizetéseket 2018. január 1-jétől 15% személyi jövedelemadó [Szja tv. 8. § (1) bek.] és 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás terheli [Eho tv. 3. § (1) bek a) pont].

Amennyiben a nyugdíjszolgáltatás adóköteles, a kifizetett tőke 100%-a után kell 15% személyi-jövedelemadót fizetni, a kifizetést eho nem terheli.

Az adóköteles kifizetések esetében az adóalap megállapítása a pénztári kifizetés minősítése alapján történik:

  • kötelező várakozási idő letelte utáni kifizetés (nem nyugdíjszolgáltatás), a degresszív szabályok szerint [Szja tv. 28. § (8) bek.],
  • vissza nem fizetett tagi kölcsön érvényesítése egyéni számlával szemben [Szja tv. 28. § (1) és (8) bek.],
  • tagi lekötés érvényesítése egyéni számlával szemben nem törlesztés miatt [Szja tv. 28. § (1) és (8) bek.],
  • Szja tv. szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatás, amennyiben a törvény szerinti nyugdíjkorhatárt betöltött részére a kifizetés nem felel meg a következő feltételeknek:
    • 2012. december 31-éig létesített tagsági jogviszony esetében a tag tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15%-ánál nagyobb mértékben nem csökkenő összegű, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett [Szja tv. 28. § (1) bek. d) pont és 1. sz. melléklet 6.5. pont 2012. 12.31-ig].
    • 2012. december 31-ét követően létesített tagsági jogviszony esetében a tag tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző 10. adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása miatt keletkezett [Szja tv. 28. § (1) bek. d) pont és 1. sz. melléklet 6.5. pont 2013. 01.01-től].

 

4. A 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetés adózása

A 10 éves várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban a Pénztártag az egyéni számláján lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat:

  • A pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad. Ebben az esetben nincs elszámolási teendője a pénztárnak.
  • A pénztártagságát fenntartja, és – legfeljebb háromévente egy alkalommal – az egyéni kifizethető követelés teljes egészét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi.
  • A pénztártagságát fenntartja és – legfeljebb háromévente egy alkalommal – részkifizetést kér a hozam erejéig. (A várakozási idő alatt felhalmozott hozam adómentesen vehető fel.)
  • A pénztártagságát fenntartja és – legfeljebb három évente egy alkalommal – az egyéni számlán felhalmozott összeg egy részét kívánja felvenni. Részkifizetés igénylése esetében a kifizetést először a hozam terhére, mint adómentes jövedelem, ezt követően a tőkerészből, mint adóköteles jövedelem teljesíti a Pénztár.
  • A pénztártagságát megszünteti, a pénztárból kilép. A számláján lévő összeg teljes kifizetését kéri. Erre a pénztártagságra vonatkozóan további befizetésre nincs lehetősége. Javasoljuk, hogy ezt a döntését alaposan fontolja meg, hiszen új belépési nyilatkozat kitöltésével ugyan ismét létesíthet tagsági jogviszonyt, de ekkor a várakozási ideje is újra indul.

A 10 éves várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt kifizetett tőke (egyéni tagdíj, munkáltatói tagdíjhozzájárulás, adomány, adóvisszatérítés) rész adóköteles, egyéb jövedelemnek minősül, így személyi jövedelemadó előleg és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli (Szja tv. 28.§, 29.§, 46.§, 47.§, 49.§, és Eho tv. 3.§, 11.§ és Öpt. tv. 47.§). Az egyéni számlán felhalmozott hozam a kifizetéskor adómentes.

Az adóköteles jövedelmet az Szja tv. 28. §. (8) pontja alapján a következők szerint kell megállapítani:
 

Tagsági jogviszony éveinek száma 11. évben 12. évben 13. évben 14. évben 15. évben 16. évben 17. évben 18. évben 19. évben 20. évtől 21. évtől
Az egyéni számlára befizetett tőke adóköteles része 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

 
A tőke – a 2007. december 31-ig jóváírt befizetések esetén, a fenti táblázatban meghatározott mértékig – egyéb jövedelemként adókötelesnek minősül, a személyi jövedelemadó előleget (15%) a Pénztár a kifizetés teljesítésekor levonja. E befizetések adótartalmát a tagsági jogviszony kezdő időpontja határozza meg. Az adóköteles jövedelem kifizetésénél a tárgyi adóév határozza meg az egyéni számlára befizetett tőke adóköteles részét, nem pedig a tagsági jogviszony évfordulója (hónap/nap). A tagsági jogviszony 21. évétől kifizetett 2008. előtti tőkebefizetés adómentessé válik.

2008. január 1-től az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31. után jóváírt befizetések esetében az SZJA törvény rendelkezése szerint az adókötelezettség keletkezése és mértéke (adóköteles rész %) az egyes befizetések időpontjától (attól számított várakozási időtől) függ és nem a tagsági jogviszony kezdő időpontjától

Adóköteles tőkekifizetéssel egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik, 2018. január 1-jétől adóalapnak az Szja tv. speciális rendelkezése alapján a megállapított jövedelem 84%-át kell figyelembe venni (100.000 Ft tőkekifizetés esetén az adóalap a 100.000 Ft 84%-a, vagyis 84.000 Ft).

Az Eho tv. szerint az adóköteles rész után 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás fizetendő, melynek bevallása és befizetése a pénztártag feladata. A személyi jövedelemadó előleget a pénztár a kifizetés során levonja, viszont a 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a pénztártag kötelezett [Eho tv. 3.§ (1) bek.].

A kifizetést követően a pénztár elszámolási igazolást és adóigazolást küld a pénztártag részére. A pénztár a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig a kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegről adatot szolgáltat az állami adóhatóság (NAV) részére (08-as adatszolgáltatás).

Az adóalap a fentiek alapján egyenlő a kifizetett összeg Szja tv. által meghatározott részének jövedelemnek minősülő összegével. A pénztár a kilépés, várakozási idő utáni adóköteles kifizetések estében értelemszerűen nem kötelezett egészségügyi hozzájárulás megfizetésére [Eho tv. 11 § (11) bek. a) pont], ezért a magánszemély kötelezett annak megfizetésére [Eho tv. 3.§ (1) bek.]. Ebben az esetben az adóalap a jövedelem 84%-a [Szja tv. tv. 29. §, 47. § (5) bek. b) pont].

Példa az adóköteles kifizetésre:

  1. A kifizetés adóköteles része, pl. várakozási idő utáni kifizetés adózó tőke része 1.000.000 Ft
  2. Adóalap, adóelőleg alapja a jövedelem 84%-a (1)*84% 840.000 Ft
  3. Személyi jövedelemadó, a pénztár a kifizetésből levonja [(2)*15%] 126.000 Ft
  4. Magánszemély által fizetendő %-os eho [(2)*19,5%] 163.800 Ft
  5. Összes, magánszemély által fizetendő közteher [(3)+ (4)] 289.800 Ft
  6. Adóterhelés 28,98%


5. Nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó adózási szabályok

A nyugdíjkorhatár elérése után a tag egyszeri egyösszegű kifizetés, vagy határozott idejű járadék formájában vagy e kettő kombinációjában kérhet szolgáltatást. A nyugdíjszolgáltatás adómentességét eltérő módon kell megállapítani a 2013. január előtt belépett és az azt követően belépett tagok esetében.

A 2012. december 31-éig tagsági jogviszonyt létesített tagok esetében az Öpt. szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés adómentes, amennyiben a tag következő feltételeknek megfelel [Szja tv. 84/W (8) bek. és 1. sz. melléklet 6.5. pont 2012. december 31-én hatályos szövege]:

  • tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken, vagy
  • jogosultsága rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége alapján keletkezett


A 2012. december 31-e után tagsági jogviszonyt létesített tagok esetében az Öpt. szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés adómentes, amennyiben a tag következő feltételeknek megfelel [Szja tv. 1. sz. melléklet 6.5. pont 2013. január j-étől hatályos szövege]:

  • tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy
  • jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett

Az adóköteles nyugdíjszolgáltatás összegéből a kifizetett tőke 100%-a után kell 15% személyi-jövedelemadót fizetni, a kifizetést azonban eho nem terheli.


6. Kedvezményezett (örökös) kifizetésének adózási szabályai

A tag által megjelölt kedvezményezett (annak hiányában az örökös, mint kedvezményezett) részére történő kifizetés minden esetben adómentes [Szja tv. 1. sz. melléklet 6.5. pont 2013. január 1-jétől hatályos szövege].

Oldal tetejére