Üdvözöljük nyugdíjpénztárunk oldalán!

 

 

• Tudja-e, hogy mennyi pénzről dönthet a kormányzati intézkedések által teremtett körülmények között?
• Mi a magánnyugdíjpénztári rendszer lényege?
• Mekkora a pénztár hozama?
• Összehasonlítható-e az állami társadalombiztosítási rendszer és a pénztár hozama?
• Mi az a hozamgarancia?
• Mi az a hozamgarantált tőke?
• Mekkorák a költségek?
• Mit jelent a 2010. november 1-jétől hatályos jogszabályváltozás?
• Hogyan fog működni a VIT Nyugdíjpénztár ebben a helyzetben?
• Mit jelent az, hogy vissza lehet lépni az állami rendszerbe?
• Mit tanácsolnak, most mit csináljak?
• Miért maradjak a magánpénztárban?
• Mi lesz az eddig felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyonommal, ha nem lépek vissza?
• Kivehetem-e a pénzemet a pénztárból?
• Kaphatok-e járadékot a pénztárból, ha nyugdíjba megyek?
• Mennyire biztonságos a magánnyugdíjpénztár?
• Mit érdemes tudni a Pénztárak Garancia Alapjáról?
• Honnan tudom, hogy mennyi pénz van a számlámon?
• Mit jelent az, hogy pénztári vagyon örökölhető?
• Hogyan lehet az örökséghez jutni?
• Kell-e adózni az örökség után?
• Beléphetek-e még magánnyugdíjpénztárba?
• Érinti ez a változás az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaimat?

 

Tudja-e, hogy mennyi pénzről dönthet a kormányzati intézkedések által teremtett körülmények között?

A VIT Nyugdíjpénztár hamarosan információkat küld majd minden tagjának arról, pontosan mennyi megtakarítása gyűlt össze. A VIT Nyugdíjpénztárnál a tagok átlagos megtakarítása 2 500 000 Ft, amely a szférában a legmagasabbak közé számít. Egyéni számlája állásáról internet oldalunkon és ügyfélszolgálatunkon is tájékozódhat.

Kérjük, mérlegeljen, fontolja meg döntését – az állami nyugdíjrendszerbe jövőre is visszaléphet, ha az adatok és a ma még nem ismert, de a kormány által megígért jövőbeni nyugdíjszabályok alapján úgy ítéli helyesnek, ám egy elhamarkodott döntést megmásítani már nem lehet.

Mi a magánnyugdíjpénztári rendszer lényege?

Magyarország lakossága évről-évre öregszik, csökken az aktív keresők aránya és nő a nyugellátásban részesülők száma. A rendszer stabilitásának megőrzése érdekében1998-ban jelentősen átalakították a nyugdíjrendszert. Új szereplőként kerültek a rendszerbe a tőkefedezet elvén működő magánnyugdíj pénztárak, ezt nevezik 2. pillérnek. A magánnyugdíjpénztárakba az első két évben bárki, akinek a számítások alapján megérte, önkéntesen beléphetett, ezt követően a pályakezdőknek egészen mostanáig kötelező volt a belépés.

A 2 pilléres rendszer lényege a kockázat megosztás. A vegyes rendszerben résztvevő tagok a járulék befizetéseiket megosztják a 2 pillér között, és ennek fejében a nyugdíjukat is két helyről fogják kapni

A magánpénztári tagok esetében a mindenkori társadalombiztosítási szabályok szerint megállapított nyugdíj 75%-át fogja az állam folyósítani, a nyugdíj másik részét a magánnyugdíjpénztártól fogja a pénztártag megkapni. Rögtön adódik a következtetés: a magánnyugdíjpénztári rendszernek a várható nyugdíj legalább 25%-át kell fedeznie ahhoz, hogy megérje ebben a rendszerben résztvenni.

A VIT Nyugdíjpénztár több számítást végzett annak igazolására, hogy egy átlagos VIT Nyugdíjpénztár tagnak hogyan alakulna a várható nyugdíja ahhoz képest, hogyha nem lépett volna be magánpénztárba és csak állami nyugdíjat kapna. A számítások eredménye a mellékelt ábrákon látható.

Matits Ágnes független aktuárius a Hitelintézeti Szemlében közzétette tanulmánya szerint:
„… az egyéni számlákon felhalmozott összeg minden portfolióban meghaladja azt az elméleti fedezeti szükségletet, amely ahhoz kellene, hogy az elmúlt 12 évben (a mai jogszabályok alapján meghatározott ) TB nyugdíj jogosultságukból elvesző 25 százalékot a magánnyugdíjpénztári járadékok kompenzálni tudják.”

 

Mekkora a pénztár hozama?

A VIT Nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettségének eleget téve, 2010. február 28-án nyilvánosságra hozta hozamait. A pénztár mindkét ágazata kiváló 2009-es évet tudhat maga mögött. Elmondhatjuk, hogy hozamainkkal 2009-ben sikerült jelentős részben ledolgoznunk azt a veszteséget, amelyet a 2008-as nehéz gazdasági esztendő hozott. A pénztárak összesített adatai a Felügyelet honlapján, a www.pszaf.hu portálon is elérhetőek.

 A tízéves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi!

 

Összehasonlítható-e az állami társadalombiztosítási rendszer és a pénztár hozama?

Ez az összehasonlítás közvetlenül nem végezhető el, hiszen a TB rendszer felosztó-kirovó elven működik, vagyis a befizetett járulékok azonnal kifizetésre kerülnek a jelenlegi nyugdíjasoknak, nincs semmilyen vagyon felhalmozódás és így nincs tényleges befektetés sem. A magánpénztárnál a befizetések egyéni számlára kerülnek, és azt a pénztár befekteti, a hozamok ténylegesen is értelmezhetőek.

Ennek ellenére létezik egy olyan számítás, amely kísérletet tesz a TB rendszer hozamának értelmezésére. A TÁRKI – egy független kutató intézet – készített erre egy tanulmányt 2010. januárjában. A tanulmány teljes terjedelmében elérhető az interneten (http://stabilitas.hu/dynamic/Stabilitas_Tarki_tanulmany_osszefoglalo.pdf). Mi most csak a tanulmány főbb megállapításai alapján mutatjuk be a mellékelt ábrán az összehasonlító adatokat.

 

Mi az a hozamgarancia?

A 2010. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint a Pénztárak Garanciaalapja a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti. Tehát a tagok pénze a pénztárakban az átmeneti (tagdíj átutalásának felfüggesztése) időszakban is teljes biztonságban van: a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van.

 

Mi az a hozamgarantált tőke?
A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek az infláció szorzatával növelt összege a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan (azaz ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését). A hozamgaranciára való jogosultságot azonban elveszítheti a pénztártag, amennyiben a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év.
 

Mekkorák a költségek?

A működési költségekre legfeljebb 4,5% százalékot lehet elvonni a tagdíjbefizetésből, ez a törvényben meghatározott mérték. Ez azt jelenti, hogy 1000 forintból legfeljebb 45 forintot lehet költségek címén levonni. A fenti 4,5%-ból kell a pénztárnak fedeznie minden, a vagyonkezeléssel össze nem függő költségét (munkabérek, rezsi költségek, szoftver fejlesztés, ügyfélszolgálat stb.). A költségek jelentős tétele a jogszabályok által előírt költségek: a PSZÁF fenntartására fizetett ún. felügyeleti díj, és a Garancia Alapba fizetett díj (erről részletesen később olvashat). A VIT-nél ez a két költség elem kb. 0,6%-ot tesz ki a 4,5%-ból, vagyis a működtetésre ténylegesen felhasználható mérték a befizetés kb. 3,9%-a. A pénztári költségek részletesen a pénztári beszámolóban is megtalálhatóak, amelyet a pénztár köteles teljes terjedelmében közzétenni internet oldalán és a PSZÁF oldalán, valamint a Pénzügyi Közlönyben is.

A tagdíj befizetések mellett a befektetések terhére elszámolható költség az ún. vagyonkezelési díj, amelynek maximális mértéke szintén törvényben meghatározott.

A két fajta költség összegyúrásából számítható az ún. díjterhelési mutató. A számítást a PSZÁF végzi. (http://www.pszaf.hu/data/cms2243499/nyptagok_dijterheles_200_2009.pdf)

A TB rendszer költségeinek és a pénztárak díjterhelésének összehasonlítását mutatja a mellékelt ábra.

 

Mit jelent a 2010. november 1-jétől hatályos jogszabályváltozás?
2010. november 1-jétől 2011. december 31-ig a magánpénztári tagok bruttó béréből levont 9,5% nyugdíjjárulék teljes mértékben az állami nyugdíjalapba kerül, a magánnyugdíjpénztárba átutalt tagdíj mértéke 0% lesz
 

Hogyan fog működni a VIT Nyugdíjpénztár ebben a helyzetben?
Mivel a fentiek szerint a nyugdíjpénztárnak nem lesz bevétele 14 hónapig, így a felhalmozott működési tartalék fog fedezetként szolgálni a költségekre. A VIT Nyugdíjpénztár kellő nagyságú tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy ebben az átmeneti helyzetben is biztonságosan tudjon működni. Tartalékaink több évnyi működés fedezetére is elegendőek.
 

Mit jelent az, hogy vissza lehet lépni az állami rendszerbe?
A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2011. december 31-ig kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését. Amennyiben a tag úgy dönt, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, felhalmozott vagyonát átutaljuk egy, a kormány által meghatározott szerv részére. Ebben az esetben a tag már csak az államtól kaphat nyugdíjat.
 

Mit tanácsolnak, most mit csináljak?
Azt tanácsoljuk minden magánpénztári tagnak, hogy amíg a hiányzó részletszabályok (például hogy milyen kompenzációt fizet az állam a 14 hónapnyi elvonás miatt) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert - például öröklés esetén – akár rosszabbul is lehet járni. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.
 

Miért maradjak a magánpénztárban?

• A megtakarítás saját, névre szóló számlán van nyilvántartva, így folyamatosan nyomon követhető, ellenőrizhető a számla alakulása.
• A megtakarított összeg befektetésre kerül, hozamot termel.
• A magánnyugdíjpénztári megtakarításon keletkező hozam adómentes, így kamat¬adót sem kell fizetni.
• A számla összege nyugdíjba menetelig örökölhető, így a pénztártag halála esetén a számla összege megjelölt kedvezményezettek, kedvezményezett jelölés hiányában az örökösök számára elérhetővé válik.
• A pénztártag több befektetési lehetőség, portfólió közül választhat 2009. 01. 01-től minden magánpénztárban, ezzel is befolyásolva az elérhető hozamok nagyságát.
• A pénztári nyugdíj függ a befizetések mértékétől és a befektetésekből származó hozamoktól, azaz a vagyonkezelő teljesítményétől. A pénztári nyugdíj nem függ közvetlenül az állam pénzügyi helyzetétől.

 

Mi lesz az eddig felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyonommal, ha nem lépek vissza?
A tagok egyéni számláján lévő megtakarításait a jogszabályok szerint továbbra is befektetjük, a vagyon továbbra is hozamot termel a tagok egyéni számláján, a kiválasztott portfólióban
 

Kivehetem-e a pénzemet a pénztárból?
Nem. A magánpénztárból kizárólag nyugdíjjogosultság elérésekor, a jelenlegi szabályok szerint egyösszegű kifizetés formájában lehet szolgáltatáshoz jutni.

 

Kaphatok-e járadékot a pénztárból, ha nyugdíjba megyek?
A járadékszolgáltatás jogszabályi feltételei még nem állnak fenn. Járadékszolgáltatás legkorábban 2013. január 1-jét követően választható, a remélhetőleg közeli jövőben elkészülő és hatályba lépő járadékszolgáltatást szabályozó jogszabályban előírt feltételek és módozatok szerint.
 

Mennyire biztonságos a magánnyugdíjpénztár?
A magánnyugdíjrendszer működését az állam - az intézményvédelmi szabályok érvényesítésével, az állami felügyelet működtetésével, valamint a pénztártagok követeléseit biztosító Garanciaalap fizetőképességének a központi költségvetés által történő garantálásával - biztosítja.

A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.

 

Mit érdemes tudni a Pénztárak Garancia Alapjáról?
A Pénztárak Garancia Alapjába minden magánnyugdíjpénztár befizetéseket teljesít annak érdekében, hogy bizonyos esetekben az kellő biztonságot nyújtson a pénztártagoknak.

Az Alap garanciái:

• Az Alap teljesíti a pénztártag követelését a Pénztár helyett, ha a követelés a pénztárnál befagyott. (Befagyottnak kell tekinteni a tag követelését, ha a pénztár a törvényes kifizetési határidőt követő 5 napon belül sem tudja teljes egészében azt teljesíteni.)
• Az Alap, meghatározott esetekben, kiegészíti a tag egyéni számláját a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor, ha a számla értéke a pénztárnál nem éri el a hozamgarantált tőke összegét. Hozamgarantált tőke: a befizetéseknek az inflációval növelt összege, amely így a számla értékállóságát biztosítja. Ezt a garanciát még egyetlen pénztártagnak sem kellett igénybe venni, eddig minden befizetés értéke az inflációnál nagyobb mértékben nőtt a pénztárakban.
  
  A Garancia Alapot egy igazgatóság irányítja, amelynek tagjaiból négyet a PSZÁF javaslatára az illetékes miniszter, kettőt a pénztárszövetség nevez ki, a hetedik pedig az Alap ügyvezetője. A Garancia Alap gazdálkodását 3 tagú Ellenőrző Bizottság, könyvvizsgáló és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az Alap a pénztárak által befizetett vagyont csak likvid állampapírokban tarthatja. Ha az Alap vagyona nem lenne elég a garanciális kifizetésekre, akkor az MNB ad kölcsönt a költségvetés készfizető kezessége mellett.
  
  Hangsúlyozzuk: a magánpénztárak létezése óta a Garancia Alapból még soha nem kellett kifizetést teljesíteni.
   

Honnan tudom, hogy mennyi pénz van a számlámon?

A vagyont a jogszabályi kereteknek megfelelően kialakított befektetési portfóliókban kezeljük és hozamokkal gyarapítjuk, a tagdíjak és a hozamok alakulásáról évente egyszer írásos értesítést küldünk tagjainknak. Ezen túlmenően a pénztártagok általános tájékoztatást kérhetnek a pénztár működéséről telefonos ügyfélszolgálatunkon, illetve egyéni azonosítójuk segítségével akár naponta is tájékozódhatnak egyéni számlájukról online, illetve telefonon.

 

Mit jelent az, hogy pénztári vagyon örökölhető?
A pénztárban felgyűlt vagyonára minden pénztártag kedvezményezetteket jelölhet meg, akik halála esetén azt örökölhetik. A kedvezményezettek adatait a pénztárnak kell bejelenteni.

 

Hogyan lehet az örökséghez jutni?
A kijelölt kedvezményezettek vagy az örökösök eldönthetik, hogy a tag pénztári vagyonát egy összegben felveszik, a törvény szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájukra átvezettetik, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlájukra átutaltatják.

 

Kell-e adózni az örökség után?
A tag halála után örökölt pénztári vagyon illetékmentes, de készpénzben történő felvétele esetén adóköteles jövedelem.

 

Beléphetek-e még magánnyugdíjpénztárba?
Taggá válhatnak azok, akik 30. életévüket még nem töltötték be, nem tagjai egy magánnyugdíjpénztárnak sem, és tb-köteles jogviszonyban állnak.
A pénztárak továbbra is befogadják a belépni szándékozókat, de 2011. december 31-ig nem érkezik tagdíj magánpénztári számlájukra.

Érinti ez a változás az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaimat?
A változás csak a magánpénztárakra vonatkozik. Az önkéntes pénztári rendszer nem része a kötelező járulékfizetési rendszernek, hiszen ide a nettó bérünkből saját igényeinknek megfelelő gyakorisággal és mértékben fizethetünk tagdíjat nyugdíjcélra, akárcsak egy bankbetétbe.